Mégis csak a legritkább esetben adatik meg ez, amire ez a film is helyenként könnycsalogatóan statuál példát.
Nagyon ügyesen felépített szerkezete szívünkbe lopja a szereplőket, ami itt kifejezetten fontos a cselekmény szempontjából.
John Brennan (Russell Crowe) egyetemen tanár és szeretetben neveli fiúkat feleségével Larával (Elizabeth Banks). Ám az idillt felborítja mikor letartoztatja a hatóság John feleségét gyilkosság vádjával. Időt sem adva törik rájuk a házat, és az már kattan is a bilincs.
Az elkeseredett férfi egyszerre jó apa a munkája mellett, és hisz hitvese ártatlanságában.
Miután a bíróság perdöntő mégis bűnösnek ítélte a nőt, húsz évre elítélik.
John nem lát más kiutat és részletes tervet készít felesége kiszabadítására.
Ami elsőként megfogott ebben a filmben, hogy már a kezdetekkor megmutatkozó színészi játék tényleg egy olyan családot mutat be, ahol John tanáremberként jól kezeli a kisebb másoknál konfliktushelyzetekre alkalmas csipkelődéseket, és tökéletes harmóniában/szinkronban van a feleségével. Bár ez az időszak eleinte rövid lenne, de a börtönös látogatós részeknél már nedvesedhet a néző szeme.
Mindkét fél viselkedésében és cselekedetében megfigyelhető, ha máskor nem utólag, a másik iránti aggodalom és odaadás. Közrejátszik pár megdöbbentő lelki momentum is.
Elgondolkoztató az is, hogy ha az életben valamelyikünk is ilyen helyzetbe kerülne, nemtől függetlenül, mennyire hinné választottjának tisztaságát. (Még akkor is ha a bizonyítékok nem ezt mutatják, és a vádlott sem szabadkozik.)
Ez egy elég érdekes lényegi kérdés, ugyanis a férjben a kételkedés legkisebb szikrája sincs és a történet vezetése sem lesz a segítségünkre, így csak találgathatunk. Szerencsére a végére kiderül, enélkül számomra rosszabb lett volna a értéke.
Ügyesen felépített filmben szép lassan láthatjuk kibontakozni az eseményt, de ez szükségszerű, hiszen csak így válhat hitelessé az egész. Érzelmi téren példát mutató férj, aki nem terem minden bokorban, szemben áll kishazánk férfiaival.
Irigylésre méltó a tudatosság, és hit önmagában és önmaga által választott feleségében.
A hatás fokozódik az akció megvalósítása közben és együtt szurkolunk a sikerért.
Egyaránt ajánlom az akciófilm kedvelő fiú, és a romantikát jobban kultiváló hölgytaggal megáldott pároknak, mert itt az érzelmi száll nem csöpög, viszont átérezhető, és az akció magától értetődő, logikus és „szükséges” lépés. Aki puskagolyózáport, hatalmas ugrásokat, és mindenkit leverő szuperharcost szeretne viszontlátni az csalódni fog, érezhetően jóval a realitás felé hajlik az egész, ami kimondottan jól sikerült!
Viszont azt, hogy Johnnak sikerül-e a terve, és megmenti e kisfia édesanyját, valamint az ártatlanság kérdésre a választ csak az tudja meg, aki megnézi ezt a mindenképp szívmelengető filmet. Újabb gyöngyszem a gyűjteményemben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése