Az életünk folyamatosan kiszámíthatatlan káosz megfelelő kommunikáció hiányában. Éppen ezért is fontos az önfejlesztés és a legapróbb nézeteltérések megvitatása.
Miután az ember elindul ezen az úton, ilyesfajta hiányosságokat fedezhet fel a szereplők viselkedésében egymás iránt. A „Káoszelmélet” egy meglepően szórakoztató, ugyanakkor hiteles jellemeket ábrázoló film. Szórakoztatás alatt nem a „szétröhögöm az agyam” kategóriát értsd, hanem a folyamatos meglepetést.
Számomra nagyon tanulságos a film, főként hogy megint rámutat arra, mennyire csalókák lehetnek a jelek, és sosem késő egy igazi megbeszélés.
Vígjáték tekintetében tökéletesen azt a fajta szórakozást hozza amit szeretek, nincs elgagyizva és üzenet értéke is van. Igazán megható és sok dologban jó irányt adó, az igazi értékek felismeréséhez.
Szeretem az ilyen filmeket, csak mikor elkezdek egyet sosem derül ki, hogy na ez is egy gyöngyszem lesz, időközben csiszolódik.
Szerencsésnek érzem magam, hogy nem a neten keringő ismertetőt olvastam el, mert utólag ez szörnyű! Olyan dolgokat árul el a filmből amit nem lenne szabad! Emiatt kedvcsinálóként írtam én egyet, ami nem lövi le az összes fordulatot:
Frank Allen (Ryan Reynolds) egy megszállott időt beosztó ember. A történet már a nagy lánya házasságával kezdődik, ahol is mint visszatekintés, a leendő vejének meséli el házassága történetét, és azoknak nehézségeit.
Kidolgozta az:”idő pénz” elvének leghatékonyabb módszerét, amiről előadásokat tart.
Nem számolva a káosszal és így felkészületlenül nem várt meglepetés érte hét év házasság után.
Mindez egy félreértés eredményeként jött létre, ahol is általa el nem követett dologra, a hűtlenségre mutatott minden valós jel.
Vajon sikerül-e kezelni a konfliktust, és a tényt ami teljesen új mederbe terelheti a házasságot?
Jó látni, a negatív érzések megnyilvánult, helytelen és helyes kezelését, hogy nincs mindenre szabály és sokszor a szabálytalanság segít felfedezni új dolgokat! Megmutatja a lényeget, hogy nem minden esetben kell harcolni a történések ellen, azt úgysem lehet, de van amit igen.
Ezt nagyon szépen fogalmazza meg Frank a végére, úgyhogy nem árulom el.
Utólag is szép emlékeket és tanulságot adó film, ami a romantika kedvelőinek és az élet fontos dolgait kereső embereknek mindenképp „kötelezőnek” tartható darab.
Bár több ilyen lenne az értelmetlen erőszakot tartalmazóak helyett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése